Védett állatok listája, tartása – Az állatorvos tanácsa

a Homevet az állatorvos házhoz megy blogja

Wikipédia

A védett állatok tartására vonatkozó szabályokat több jogszabály is szabályozza. Általánosságban elmondható, hogy a védett állatok tartásához engedélyre van szükség, amit az illetékes természetvédelmi hatóságtól kell kérni. Az engedélyezés feltételei között szerepel, hogy az állat tartási helye megfeleljen az állatfaj igényeinek, és biztosítsa az állat védelmét, kíméletét és jólétét. A védett állatok tartásának állatvédelmi szabályait a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet határozza meg. A védett állatok közül néhány fajt veszélyes állatnak is minősítenek, amelyek tartására különösen szigorú feltételek vonatkoznak. A veszélyes állatok tartásának és szállításának szabályait a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet írja elő3. A védett állatok tartása nagy felelősség, ezért érdemes alaposan tájékozódni a jogszabályokról és az állatfaj sajátosságairól, mielőtt ilyen állatot választanánk házi kedvencnek.

A védett állatok tartására vonatkozó engedélyezett fajok listáját a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Ebben a mellékletben találhatók meg azok a védett állatfajok, amelyeket kizárólag természetvédelmi célból, vagy tudományos, oktatási, bemutatási, szaporítási, mentési vagy rehabilitációs tevékenység keretében lehet tartani. Ezek között vannak olyan fajok is, amelyeket veszélyes állatnak minősítenek, és ezért különösen szigorú feltételekkel rendelkeznek a tartásukra. A védett állatfajok között vannak olyanok is, amelyeket nem természetvédelmi célból is lehet tartani, de csak engedéllyel és jelentési kötelezettséggel. Ezek között találhatók például néhány madár-, kétéltű- és hüllőfaj. A védett állatfajok listáját rendszeresen frissítik, ezért érdemes ellenőrizni az aktuális jogszabályokat, mielőtt védett állatot szeretnénk tartani.

A védett állatfajok listáját a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Ebben a mellékletben több mint 1000 állatfaj szerepel, amelyek között vannak emlősök, madarak, kétéltűek, hüllők, halak, puhatestűek, ízeltlábúak és egyéb gerinctelenek. Néhány példa a védett állatfajokra:

Az eurázsiai hód (Castor fiber), amely a legnagyobb európai rágcsáló és a legjobb vízi építőmester. Természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
A hermelin (Mustela erminea), amely egy kis ragadozó emlős, amelynek bundája télen fehérre vált. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
A nyuszt (Spermophilus citellus), amely egy föld alatti járatokban élő mókusféle. Természetvédelmi értéke
25 000 Ft.
A keleti sün (Erinaceus concolor), amely egy tüskés bőrű emlős, amely téli álmot alszik. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
A süvöltő (Lanius excubitor), amely egy nagy termetű légykapómadár, amely zsákmányát tüskékre szúrja fel. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
A csicsörke (Emberiza hortulana), amely egy kismadár, amelynek jellegzetes csicsorgó hangja van. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
A zsezse (Lucanus cervus), amely Európa legnagyobb bogara, amelynek hímjeinek nagy szarvai vannak. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
A mocsári teknős (Emys orbicularis) Magyarország egyetlen őshonos teknősféléje, amely mára viszonylag komoly veszélynek van kitéve a betelepített vörösfülű ékszerteknős agresszív szaporodása következtében. Emiatt mérsékelten fenyegetett fajnak számít. Mint minden kétéltű és hüllő, Magyarországon ez a faj is védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Scroll to Top